Blog
A kalóriaszámolgatás óriási átverés
Sok-sok évvel ezelőtt egyszerűen csak kiszámoltuk hány kalóriányi élelmiszert fogyasztottunk el a nap folyamán, ebből kivontuk az alapanyagcsere és a fizikai aktivitás ránk jellemző értékét, és máris láttuk, hogy súlyvesztés vagy súlygyarapodás volt-e várható. Aztán amikor ráálltunk a mérlegre, sokszor meglepődtünk, hogy valami mégsem működik jól velünk. Számos esetben a negatív kalóriamérleg ellenére (kevesebb a bevitt kalória, mint a napi felhasznált kalória) nem következett be a súlyvesztés.
De vajon hogy lehetséges ez?
Többféle oka is van. Az egyik dolog az, hogy az emberi szervezet homeosztázisra törekszik. Ez egyfajta belső egyensúly, amelyhez mindenáron ragaszkodik. Tehát, ha huzamosabb ideig egy csökkentett kalóriaértékű étrendet követünk, ahogy evolúciós kódolásunk alapján nyilvánvaló, szervezetünk lassítani fogja az anyagcserét és jóval kevesebb üzemanyaggal fog működni. A homeosztázison túl érdemes azzal is tisztában lenni, hogy ugyan egy 1 kalória az 1 kalória, de nagyon nem mindegy, hogy az az 1 kalória milyen tápanyagot takar.
Egészen máshogy hasznosul a zsír, a szénhidrát és a fehérje a szervezetben, sőt, a szénhidrátokon belül sem mindegy, hogy cukorról, keményítőről, vagy rostról beszélünk. Így aztán érthető, hogy nem mindegy az sem, hogy 100 kalóriányi brokkolit, vagy 100 kalóriányi csokoládét fogyasztunk el. Nézzunk meg például 160 g mandulát. Mennyi szívódik fel ebből? 130 g, hova lesz a többi? Az oldható és oldhatatlan rostokat is tartalmazó mandula 30 g-nyi rostját a bélbaktériumaink fogják elfogyasztani. Nem szívódik fel, annak ellenére, hogy megettük.
Ha tetszett, oszd meg a cikket!
Minden jog fenntartva RakocziGabimsc